Holnap Szegeden!

Március 6-án, pénteken 15 órától Agualusa nagysikerű könyvéről beszélget Bense Mónika fordító, Urfi Péter szerkesztő és Fürth Eszter, a szegedi portugálos képzés lelke a szegedi Milleniumi Kávéházban. Jöjjön, aki teheti!

“Idióta, perverz, Darwin-díjat érdemlő figurák gyűjteménye”

Legutóbbi – bántóan régi – posztunkban kettős könyvbemutatóra hívtunk mindenkit. A prae.hu tudósításából kiderül, mi történt, és Karol D. Horváth szlovák kiadójának jóvoltából egy videóval is megemlékezhetünk a szép novemberi estéről, soha nem felejtve a Nyitott Műhely nagyszerű kosztját.

Azóta a könyv felkerült a Magyar Narancs sikerlistájára, ahol Nabokovval és Pamukkal szerzett azonos pontszámot (bizony ám), és Nagy Márta Júlia és Gágyor Péter kritikáit is olvashattuk róla.

Sajnálattal nyugtáztuk továbbá, hogy a Könyvesblog posztírója szerint, bár a Ruta Tannenbaum akár szórakoztató is lehet, de azért főleg elégedetlenségéről tudott beszámolni itt.

HOLNAP!

Új könyv: Karol D. Horváth

A szlovák irodalom fenegyerekének első novelláskötete a héten jelenik meg a JAK VS 56. darabjaként. Életrajza, Németh Zoltán utószavának részlete és a fülszöveg elolvasható a kiadó honlapján, egészen pontosan: itt.

Nem akármilyen bemutatója lesz, erről hamarosan jön egy külön poszt. De addig egy rövid részlet, blogolvasóknak exkluzíve.

“Jozef Briš a járási székhely építőipari szakmunkásképzőjének diákja. Külseje és intellektusa a falusi eugenika kézjegyét viseli magán, amely agresszív részegesek és a vegyeskereskedés zsugori, zsíros eladónőinek kereszteződésén alapszik. Jozef Brišnek van egy problémája. Silviának hívják. Idén fog érettségizni és nemrég költözött ide az ország déli részéről, amely a fővárost körülvevő mitikus terület, ahol Jozef és barátai a szakmunkásképző elvégzése és a katonai szolgálat után ferde falakat fognak építeni, és ahol az utcák tele vannak kurvákkal. Ötszáz koronáért leszopnak, és egy ezresért úgy megbasznak, hogy életed végéig lesz mit mesélni a kocsmában.

Silvia annyira szép, hogy Jozef eddig még nem mert önkielégíteni úgy, hogy közben őt képzelte volna maga elé. Már sok mindenkivel önkielégített. Végigment az összes eladónőn, a község polgármesterének titkárnőjén; a bátyja pornóújságjának minden egyes négyzetcentiméterére kilövellte már a magját, sőt, egyszer, öt sör és két borovicska után, részegen az unokanővérével, Milenával, a Jézus LegszentebbSzívének Nővérei apácarend növendékével is önkielégített.

Silvia más. Más, mint bármi Jozef életében. Legalább C kosaras melltartót hord. Jozef összes barátja eldicsekedett azzal, hogy ledöntötte őt. Hozzáértően hunyorogtak, és Jozef azt kívánta, bárcsak igazat mondanának. Akkor ugyanis talán neki is lenne esélye. De Silvia annyira más, hogy Jozef most először nem hitt nekik.”

(Nemezis)

Kálmán Tünde borítóterve (Jó, nem?)

A fordító hangja

Az idei JAK-tábor negyedik napján, augusztus 27-én beszélgetés zajlott a JAK Világirodalmi Sorozatának kötetéről, José Eduardo Agualusa: A múltkereskedő című regényéről. Résztvevők: Bense Mónika fordító, Gaborják Ádám kritikus; moderált: Krusovszky Dénes

Jó kis beszélgetés volt, és innen le is lehet tölteni.

Fotó: Dézsi Judit

 

Agualusa – elemzés

Most került fel a netre a Debreceni Disputa nyári száma, amelyben Urbán Bálint adja kreatív és alapos értelmezését a könyvnek.

 

“Maga a szerző is határeset. Portugál és brazil szülők gyermekeként Angolában nőtt fel, jelenleg hol Lisszabonban, hol Rio de Janeiróban, hol gyermekkora városában, Luandában él és alkot. Afrikai, dél-amerikai és európai; portugál, brazil és angolai; gyarmatosító és gyarmatosított; elnyomó és elnyomott egyben; sajátos határidentitása van, s a kultúrák közötti törésvonal tragikumának kettős perspektíváját alkalmazva művel egy olyan irodalmat, mely se nem portugál, se nem brazil, se nem angolai, de valahol talán mindhárom egyszerre, hiszen szem előtt tartja az európai hagyományokat, a dél-amerikai örökséget és az afrikai egzotikumot egyaránt.”

 

A lapszám PDF formátumban itt olvasható.

Szerettem másképp is – filmen is

A Cinemax és a Cinemamax 2 októberben műsorára tűzi Stian Kristansen filmjét, amely Tore Renberg sorozatunkban megjelent regénye alapján készült, és jó szívvel ajánljuk mindenkinek.

Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány kritikát a regény egészen kiváló recepciójából.

Deczki Sarolta az ÉS-ben a két fiú kapcsolatáról írja: “azoknak az élményeknek a mélyszerkezete, melyek Jarlét és barátját fejük búbjáig ellepik, nem csupán a szűkebb lokális viszonyokat tükrözi, hanem magának a mássá levésnek a tapasztalatát. Kik vagyunk akkor, mikor mind saját identitásunk, mind pedig az ennek keretet adó világ szétesik körülöttünk.”

Karafiáth Orsolyának annyira tetszett a könyv, hogy két írásban is megemlékezett róla: a Narancsban rögtön öt csillaggal jutalmazza, a Nők Lapjában pedig egy másik könyvvel párban tárgyalja.

A Könyvesblog recenzense szerint “Renberg legnagyobb erénye, hogy a visszatekintő narrátor elemzi, analizálja ugyan fiatalkori önmagát, de az események sodró lendületét nem töri meg ez a nézőpont.”

Az EST megmondja, kiknek való ez a könyv (nem találnátok ki: mindenkinek), a Bookz bloggere pedig a regény helyszínéről, Stavangerről közöl képeket.

Itt pedig Kálmán Tünde borítója, sorozatunk állandó tervezőjének (szerintünk) remekműve: